Higgy az Úrban és tedd a dolgod! Emlékezés a vértanúkra
A Szatmárnémeti Református Gimnázium tanárai és diákjai a Láncos templomban megtartott istentiszteleten emlékeztek meg az 1849. október 6-i eseményekről, az aradi vértanúkról...
Szerdán délelőtt 10 órakor Kürti Tamás szatmárgörbedi lelkipásztor hirdette az Úr szavát. Jézus a következő szavakkal küldi ki tanítványait: „Ímé, én elbocsátlak titeket, mint juhokat a farkasok közé; legyetek azért okosak mint a kígyók, és szelídek mint a galambok. De óvakodjatok az emberektől; mert törvényszékekre adnak titeket és az ő gyülekezeteikben megostoroznak titeket; És helytartók és királyok elé visznek titeket érettem, bizonyságul ő magoknak és a pogányoknak. De mikor átadnak titeket, ne aggodalmaskodjatok, mi módon vagy mit szóljatok; mert megadatik néktek abban az órában, mit mondjatok. Mert nem ti vagytok, a kik szóltok, hanem a ti Atyátoknak Lelke az, a ki szól ti bennetek."
Az igehirdető prédikációjában arról a megfelelési kényszerről szólt, ami a fiatalokat nap mint nap érinti. Mint ahogy nincs két egyforma hópehely, úgy mi emberek is különbözünk egymástól. Azonban a szabályok jó esetben korlátok a fiatalok számára is, amelyek a javukra vannak. A '48-as hősök olyan szabályok ellen emelték fel szavukat, amelyek csak bizonyos emberek javát szolgálták, és messze nem mindenkiét. „Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa." - idézett Kürti igehirdetése végén Jézus hegyi beszédéből, kihangsúlyozva: Jézus az igazság!
Az igehirdetés után Ary Dalma szavalata következett, majd Póti Eduárd a gimnázium történelemtanára tartott érthető, fiatalos előadást az aradi vértanúkról. Hősök ők, de olyan emberek, akik mertek mást cselekedni, vállaltak valamit. Egyszerű emberek, akik legtöbbet utódaikért, azaz értünk tették. Hittek nem csupán egy eszmében, hanem az élő, valóságos Istenben. Ők üzennek nekünk: Higgy az Úrban és tedd a dolgod! - azaz nekünk is tenni kell, előretekinteni és hittel továbbmenni.
Ilonczai Zsombor iskolalelkész köszöntője után nemzeti imádságunk eléneklése zárta az ünnepséget.
